2011.01.31.

Családi rétes sütés

Gyerekkoromban nagymamám minden nevesebb családi eseményre házi rétest készített - hozzá kell tennem, hogy annál finomabb réteseket soha sehol nem ettem. Anyuval igyekeztünk elsajátítani hétvégén a rétes készítés fortélyait, ami sokszor hahotázásba fulladt - főleg nagymamám nevetett nagyokat a sajátos technikánkon.
Ezeken a képeken mi bénázunk Anyuval, de majd lesznek olyanok is, ahol Apu és Tomi nyújtja a tésztát - az is mókás volt... :)

Már a tészta dagasztása sem kis meló...

Itt még jól nyúlik a tészta...

Valamiért több lett a tésztában a lyuk, mint a használható terület, de Anyu leleményesen a maradékokkal elkezdte betömködni őket. Természetesen nem sikerült asztal méretűre kinyújtani a tésztát, így egy csöppet vastagabb lett a kelleténél...


Ez a mozzanat már tökéletesen ment - egyébként a tölteléket nem látjátok, de iszonyatosan finom édes túrós rétes lett belőle...


Első tepsi büszkeségünk még nyersen... :) - Jó móka volt... :)

11 megjegyzés:

Piky73 írta...

Oh, yummy!!! Szerintem a feltekert rétes tökéletesen néz ki, s biztosan az íze is fenséges volt :) Nagyon aranyosak vagytok a konyhában! Jó móka lehetett :)
S mennyire hasonlítasz anyukádra!!!
Millió puszka, N.

Tünde írta...

Én is gondolkodtam már házi rétes sütésen, de eddig nem tudtam rávenni magam, ezért gratulálok a bátorságodhoz.

Lakota mágia írta...

A mamám rétese számomra is felejthetetlen... és nyújtottam már én is....azért itt-ott lukaska volt az enyém is... :-)))
Gratulálok! Ügyesek voltatok!...és demegkóstolnám!!!!!
:-))))))))))))

Erga írta...

Nekem anyukám tudott ilyen, nagyon finom rétest készíteni, én egyszer próbálkoztam vele, de az atyaúristen is tiszta liszt lett, utána többet nem próbáltam. Párom hiányolja, hogy kisütve nem mutattad meg. :-))))

Ilka írta...

Gyerekkori emlékeket idéztél meg. Nálunk apukám tudott fenséges rétest sütni, fantasztikusan tudta nyújtani, soha nem lyukadt neki és nagyon vékonyra tudta kihúzogatni a konyhai nagy asztalon, a fehér damaszterítőn. Soha nem felejtem el a látványt.
A magam részéről maradok a mélyhűtöttnél, mivel mindkét próbálkozásom katasztrófába torkollott, pedig ha hinni lehet a kóstolóknak sütni sokkal jobban tudok, mint főzni, de nem házi rétest, sajnos.

Panka gyöngyei írta...

Én is szívesen megkóstoltam volna:)Gondolom a nagyid büszke volt rátok és boldogan adta át nektek a kis titkokat,mire figyeljetek,mitől lesz olyan mint az övé!Fincsi lehetett:)

ekszerlada írta...

Óóóh Istenem,de szeretem a túrósrétest:)))NAgyon tetszett a leírásod,aranyosak lehettetek és a drága NAgyikád is,ahogy kacagott rajtatok:)
Az én NAgyikám is nagyon finomat készített,de a répásat soha nem tudtam megenni:))

bandrea írta...

Ezt nevezem!!! Ügyesek vagytok! Imádom a rétest, de így nyújtani sose fogok, pedig ez az igazi!!

Anami írta...

Jó kis családi program! :-) Annak idején a nyári szünetben én is nyújtottam a nagymamámmal, de azok az idők sajnos elmúltak! Nagyon guszta rétest kerekítettetek!

Tündrüs (Jákóiné Klárik Tünde) írta...

Húúú, nagyon ügyik vagytok!!!

Makramé írta...

Minden elismerésem!!:)